Dr. Karizs Tamás és Dr. Zacher Gábor A Zacher című könyve nem mondható újdonságnak, mégis mikor kezembe került ez a könyv mindenképp el akartam olvasni.

Még egyetemista éveimben szerencsém volt részt venni Dr. Zacher Gábor egyik előadásán. Vegyész hallgatóként nagyon érdekesnek találtam, hogy az ország lehíresebb toxikológusa mennyire otthon van a szakmájában, mind elméleti mind gyakorlati szempontból, és ezt, hogyan tudja átadni sok száz hallgatónak, hogy órákon át izgalmas maradjon.

Ezzel az előélettel láttam neki a Mindennapi mérgeink alcímű könyvnek. Nagyon érdekelnek a hasonló témájú könyvek, ezzel sem volt másképp. A könyv riport formájában van megírva, a kérdező Dr. Karizs Tamás Gábor a doktor egy régi barátja, így a hangvétel is sokkal közvetlenebbre sikerült. Életrajz bemutatásával indul a könyv, ahol megtudhatjuk, hogy a Zacher famíliában szinte örökség az orvoslás tudománya, egy orvos dinasztiáról beszélhetünk, így kétség sem fért hozzá, hogy Zacher Gáborból is orvos lesz. A könyv elején tisztázódik, hogyan jutott el a mentőzés és baleseti sebészeten keresztül egy allergia kialakulása kapcsán a toxikológiára.

Zacher doktor számtalan példán keresztül meséli el a 2011-es évek droghelyzetét Magyarországon, hogy mi a hivatalos álláspont büntető jogilag, kit tekintünk ma drogosnak, illetve függőnek, hogyan zajlanak a kezelések.  Sok mindenre felnyitja az olvasó szemét a maga szókimondó, őszinte, humoros stílusával. Nem titkolja a tragédiákat, nem dugja homokba a fejét. Azért is jó ez a könyv, mert ez a téma mindig aktuális lesz. Sokan úgy gondolják, hogy velük ez soha nem történhet meg, az ilyen történetek mindig mással esnek meg. Pedig pont az a lényege a könyvnek, hogy nem csak az a függő ember akit az utcán látunk fetrengeni és világáról nem tud. Számtalan ember nyúl a stressz, frusztráció, nyomás, megfelelési kényszer miatt olyan szerekhez, amik mind ezt elviselhetőbbé teszik, amitől tudják élni az életüket. Gondolhatunk itt orvosokra, ügyvédekre, felsővezetőkre…stb.

A legtöbb szülőnek ajánlom ezt a könyvet figyelmébe, illetve sok középiskolás kezébe is adnám. Nekünk szülőknek arra hívja fel a figyelmet, hogy BESZÉLGESSÜNK a gyerekeinkkel. Ne csak a Mi volt a suliban? és az Ettél-e ma már? legyenek a beszédtémáink. Ne legyünk 7 perces szülők, akik naponta ennyi időt törődnek gyerekükkel, mert hát ott a háztartás, a teendőnk, a munkánk.

Az érdekes témának köszönhetően hamar sikerült elolvasnom a könyvet, így igyekszem a könyv második részéhez is mielőbb hozzájutni, aztán persze arról is beszámolok.

#olvassunkanyukak