" Mint gyermek, aki már pihenni vágyik és el is jutott a nyugalmas ágyig még megkérlel, hogy: NE MENJ EL, MESÉLJ -(így nem szökik rá hirtelen az éj) S míg kis szíve nagyon szorongva dobban, tán Ő se tudja, mit is kíván jobban, a mesét-e, vagy azt, hogy ott legyél..." József Attila