Január óta elég sok helyen találkoztam Böszörményi Gyula könyveivel, mind azokkal, amiket gyerekeknek szánt, mind pedig az Ambrózy Báró eseteivel. Mivel még Picikém ezekhez a könyvekhez nagyon kicsi, így én vetettem bele magam az író megismerésébe, és hát egyáltalán nem csalódtam.
A Leányrablás Budapesten-t még február végén kezdtem el olvasni és már az első 50 oldal után tudtam, hogy ez Nekem való lesz. Ritkán szoktam történelmi könyveket olvasni (magam sem tudom miért) de itt annyira rabul ejtett már csak az a tény is, hogy Budapesten játszódik, és olyan részletesen írja le az akkori eseményeket, az utcákat, az öltözékeket, az etikettet, hogy csak úgy olvastatja magát a könyv.
Az alap történet, hogy a Marosvásárhelyről Budapestre érkező Hangay Emma kisasszonyt pár nap Pesten tartózkodás után a nagybátyja segédletével elrabolják. Ezek után több szálon fut a történet, ugyanis nyomon követhetjük, hogy mi történik Emmával miután elszökik elrablóitól, a húga is Pestre utazik kideríteni, hogy mi történt a halottnak hitt nővérével. Időközben megismerkedik Hangay Emília a híres-szabadidejében detektívként tevékenykedő- Ambrózy báróval is, akivel együtt próbálják kinyomozni ki, és miért rabolta el Emmát 1896-ban.
Nagyon eseménydús a könyv, így az olvasónak nincs ideje unatkozni. A történelem keveredik a fikcióval. Sok valóban létező személyt említ a könyv így még korhűbb lesz a történet, és a múlt századi magyar történelemről is sok mindent tudhatunk meg ezek által.
Ritkán olvasok könyv sorozatot, így elsőre nagyon fura volt, hogy mikor a könyv végére értem, akkor sem lett vége a történetnek, sok nyitott kérdés maradt bennem, lezáratlan volt az egész. Így nem is vártam sokáig, jött is a második kötet, A Rudnay-gyilkosságok.
Ahogy azt a könyv hátoldalán is olvashatjuk ebben a könyvben még jobban a nyomozásé lesz a főszerep. Ambrózy Báró és Mili kisasszony a budapesti rendőrfőkapitány, Rudnay Béla megoldatlan eseteit vehetik górcső alá, és deríthetik ki, hogy a látszólag teljesen különböző és érthetetlennek tűnő gyilkosságok hogyan is kapcsolódnak egymáshoz. Ez a második rész már kicsit nehezebb dió volt az én „anya-agyam” számára, a rengeteg gyilkossági esettel, számtalan karakterrel és helyszínnel, de a könyv végén szépen összeállt a kép. Tovább követhetjük a Hangay Emmából lett Kardos Cecília történetét is, ami, hogy őszinte legyek nekem ebben a kötetben jobban tetszett, és érdekesebbnek is találtam, mint magát a nyomozásokat. Az én olvasatomban megjelent a szerelmi szikra a Báró és Mili kisasszony között, főleg a lány részéről így nagyon vártam, hogy a könyv végén végre történjen ez ügyben is valami, de ez sajnos elmaradt. Ennek a résznek még nagyobb kérdőjel maradt a végén, mint az első esetben, hisz az utolsó oldalon tudja meg Mili, hogy a testvére mégis csak életben lehet, de így érdekes ez a könyv. A harmadik résszel csak azért várok most egy kicsit, hogy ne érjen olyan hamar véget az utazásom a szereplőkkel a régi Budapesten, de addig is a Beretva és tőr a sorozat két és feledik része pont jó kis olvasmány lesz, hogy addig se legyek a hőn szeretett Báró nélkül.
